Folyamatos feltöltés alatt!
Értesítő
Az idei Építményeink és Műemlékeink 2026 (2026. április 28.) és a Digitális Építőipar 2026 (2026. április 29.) konferenciát egymás utáni napokon tartjuk. Ezzel a lebonyolítái rendszerrel szeretnénk segíteni a konferenciák átjárhatóságát, biztosítani a digitalizációs lehetőségek megismerését, alkalmazását a magasépítés és műemlékvédelem területén.
Ajánljuk építészeknek, tartószerkezeti feladatokkal foglalkozó és műemlékvédelmi szakembereknek is.
Az idei konferencia szakmai védnökeinek / társszervezőinek, az előző évekhez hasonlóan felkérjük a Magyar Építész Kamarát (Műemlékvédelmi és Restaurátori Tagozat) valamint az SZTE Szigetelő szakosztályát is.
A konferencia lebonyolítását
offline/helyszíni
formában tervezzük
2026. április 28-án
a Millennium Hotelben
(1089 Budapest, Üllői út 94-98.).
Terveink szerint a konferenciát akkreditáltatjuk a
Magyar Építész Kamaránál.
Bízunk benne, hogy idén is résztvevőink között tudhatjuk.
A 2026 évi konferencia is, mint az előző években a műemlékek, műemléki épületek felújításával, régi és újépítésű épületekkel, építményekkel kíván foglalkozni.
Idén kiemelten az új technológiákra, újonnan készült és felújított épületek bemutatására, az energiahatékonyságra, műemléki felújításokra, azok anyagaira, homlokzati (külső) és padló, fal (belső) burkolásaira, diagnosztikai lehetőségekre, megoldásokra koncentrálunk, és az előzőeket segítő informatikai szoftverek technológiák bemutatására.
Senior (+75 év) mérnökök és nappali tagozatos diákok részére továbbra is ingyenes részvételt biztosítunk a konferencián.
Külön felkérjük az egyetemek oktatóit, hogy hallgatóikat ösztönözzék a részvételre. Várunk további előadásokat az előző pontban említett témákhoz, tervezett előadásokhoz kapcsolódóan.
A konferencia résztvevői a regisztráció (helyszíni részvétel, illetve online) során megkapják a konferencia digitális kiadványának elérési linkjét, mely tartalmazza az előadások kivonatait is.
Várjuk támogatási, kiállítási, előadási szándékuk bejelentését a JELENTKEZÉS menűpont alatt található űrlapok megküldésével. Kérjük, az űrlapok mielőbbi visszaküldését, hogy a konferencia programját, előadásainak listáját minél előbb össze tudjuk állítani a MÉK akkreditáláshoz.
Jelentkezés
A jelentkezés lezárult!
A jelentkezés lezárult!
A lehetőség lezárva!
Program
Rövidesen!
2026. április 28. (Kedd)
08 30 –
Regisztráció, a résztvevők fogadása
08 50 –
Elnöki köszöntő, bevezető
Levezető elnök: Dr. Vukov Konstantin (MÉK Műemlékvédelmi Tagozat) – Felkérés alatt
09 00 –
Dr. Vukov Konstantin (MÉK, Műemléki tagozat): Egy innovatív építész a 19. század közepén: Packh János az esztergomi Bazilika építésze
09 20 –
Kún Mariann (Magyar Közút Nzrt.): Ipari épületek megújításának kérdései, a funkció, hagyomány, energetika hármasában
09 40 –
Dr. Bulbuk Márton István (Conins SRL.): Talajnedvesség okozta károsodások elleni küzdelem és tartószerkezeti helyreállítások a Muskátli villában Szováta fürdőn, Erdélyben
10 00 –
Szünet
10 20 –
Leskó Ferenc (Silicone Protection Kft.): Épületek, műemlékek, professzionális védelme
10 40 –
Sipos Judit (MÁV Pályaműködtetési Zrt.): Nyugati pályaudvar örökségvédelmi felújítása beruházó szemszögéből
11 00 –
Pleiveisz Róbert (Ceramic Isolation Systems Kft.): A műemlékvédelem új dimenziója: Nedvesség elleni védelem és hőszigetelés egyetlen lépésben.
11 20 –
Gyarmati Péter (Cemix Hungary Kft.): Műkő, Terrazzo, Innováció
11 40 –
Bánáti Bodó (Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft.): Drechsler Palota, W Budapest
12 00 –
Konzultáció
12 10 –
Ebéd szünet
13 10 –
Levezető elnöki bevezető
Levezető elnök: Bánáti Bodó (Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft.)
13 20 –
Beöthy Mária (MÉK, Műemléki tagozat): A hiány esztétikája, torzóként megmaradt emlékeink sorsa
13 40 –
Méhes György (Méhesutószig Kft.) – Gyarmati Péter (Cemix Hungary Kft.): Falszerkezetben kristályosodó vízzáró rendszerek
14 10 –
Bakos Ferenc (Murexin Kft.): Műemlék épületek parketta felületeinek felújítása komplex rendszerben
14 30 –
Kávészünet
14 50 –
Dr. Bukovics Ádám (Széchenyi István Egyetem): Komplex tartószerkezeti vizsgálatok és műemlékvédelem: Kritikus állapotú történeti épületek diagnosztikája és tanulságai
15 10 –
Taraczky Dániel (art1st design studio Kft.): Citadella felújítása – a tervezés
15 30 –
Borosházi Tamás (MÉK, Műemléki tagozat): Magyar műemlék felmérések Szíriában
15 50 –
Konzultáció
16 00 –
Konferencia zárás
Előadások
Folyamatos feltöltés!
Vukov Konstantin
(MÉK, Műemlékvédelmi Tagozat)
Forster-díjas műemlékvédelmi szakmérnök
Egy innovatív építész a 19. század közepén:
Packh János az esztergomi Bazilika építésze
A ma is látható esztergomi Bazilika a középkori épületek pusztulása és visszabontása helyén jött létre. Építését Rudnay Sándor hercegprímás kezdte meg, alapkőletétele 1822-ben volt. Korábbi tervezetek alapvetően már kikristályosították a nagy funkcionális egyégeket: elsősorban a székesegyház, hozzá kapcsolva az érsekségi és főkáptalani adminisztrációs épületeket, a szemináriumokat és a kanonokok házsorát, amelyek kompozíciójából Európában egyedülálló hatalmas együttes terve alakult ki. Az első tervek készítője eleinte Ludwig van Rémy kamarai építész volt, de külön biztatásra Kühnel Pál is készített terveket, amelyek azonos ízlésvilágot tükröztek. Végül is az építtető prímás Kühnelt bízta meg, Rémy visszalépett. A hatalmas építészeti együttes koncepciójának[1] kidolgozója Kühnel volt [1], akinek 1824-ben bekövetkezett halála után unokaöcse, gyakornoka Packh János vette át a tervezést és az építés kivitelezését a prímás teljes bizalmát élvezve.[2] [2] Packh igazi megújító szellemű építész volt, ezeket az innovációkat részletezzük.
[1] [1] Kühnel nagyvonalú tervéről több rajz és makett tanúskodik. Azonban csak töredékesen valósult meg. Többek közt nem épültek meg a Bazilikát keretező oldalszárnyak, így a középkori királyi és érseki palota maradványai megmaradtak, 1934-38 évben tárták fel Lepold Antal, Lux Géza, Gerevich Tibor és Várnai Dezső. Nem épült meg a déli kis szeminárium négyzetes tömbje és az íves kanonoki házsor sem.
[2] [2] Packh János életrajzát alapos részletességgel l.: Prokopp Gyula, Packh János (1796-1839), =Művészettörténeti Értesítő 1974/1, 6-28..….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Kún Mariann
(Magyar Közút Nzrt.)
Ipari épületek megújításának kérdései, a funkció, hagyomány, energetika hármasában
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. célja és feladata, hogy útfenntartó tevékenységével zavartalan közlekedést biztosítson minden forgalomban résztvevő számára. A szervezet által végzett tevékenység kiterjed az országos közúthálózat és egyes autópályaszakaszok üzemeltetési, fenntartási és karbantartási munkáira is.
A jelenleg használt – mintegy 31 ezer km hosszúságú – országos közúthálózat kezeléséhez szükséges telephely hálózat alapjai az 1978. évre kialakultak.
Ez azt jelenti, hogy az épület állomány közel 60% 1980 előtt épült és jelenleg is használatban van. A felhasznált építőanyagok, szerkezetek természetes avulásuk mellett a technológiák, eszközök fejlődése, az elvárt energiaigény csökkentés és a környezettudatos gondolkodás igénye az épületeink jókarbantartása mellett azok fejlesztését is magában hordozza.
A modernizáció nem csupán esztétikai kérdés, hanem egy stratégiai fontosságú folyamat, amelyben a funkció, a hagyomány és az energetika szempontrendszere elválaszthatatlanul összefonódik.
Az épületállomány jelentős része örökség, amely technikatörténeti értéket is képvisel. A megújítás során a műemléki vagy ipartörténeti karakter megőrzését a fenntartható építészet eszközeivel kell biztosítani, hogy a létesítmények továbbra is a környezetük meghatározó elemei maradjanak, tiszteletben tartva az adott régió építészeti tradícióit.….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Dr. Bulbuk Márton István
(Conins SRL.)
Talajnedvesség okozta károsodások elleni küzdelem és tartószerkezeti helyreállítások a Muskátli villában Szováta fürdőn, Erdélyben
A Muskátli villa, Szováta fürdő főutcáján helyezkedik el, nem messze a híres Medve tótól. Jellegzetesen Szováta fürdői épület, alagsor, földszint plusz két emelet, a földszinten üzletekkel, az emeleteken pedig szálláslehetőséget nyújtva a vendégek számára. A felújított villa homlokzati díszítésével, balkonjaival fa betétjeivel, nyílászáróival megőrizte a fürdőhelység jellegzetes bélyegjeit. Nem műemléképület, de maga a fürdőhely központja, a Medve tóval és környezetével védett területnek van nyilvánítva és minden építkezési engedély megkötéseket tartalmaz ilyen szempontból. A tető formája és szerkezete, majd a kúpos tetők elhelyezkedése, a cserép formája és színe, a balkonelemek díszítése, a karzatok elemei és a tulipános mintázat mind ennek a fürdőhelynek a jellegzetessége, ugyanúgy, mint a kitömött medve a főteraszon, a tópartján, vagy a taplóból készített, barna simléderes sapka az árusoknál, mind Szováta bélyege. Az udvari homlokzat is hasonló, a folytonos teraszával, díszített karfáival és a fedett lépcsőkkel egyaránt...….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Leskó Ferenc
(Silicone Protection Kft.)
Hidak, felüljárók, épületek és műemlékek, professzionális védelme
Az épületek, műemlékek tökéletes védelmét a víz károsító hatásaitól a szilikonos impregnálás tudja megadni.
Az impregnálással jelentős energiát is meg tudunk takarítani.
A hidak, felüljárók só elleni védelme szilikonos impregnálással jelentősen tartósabb, olcsóbb és megbízhatóbb, mint a hagyományos bevonati rendszerekkel.
Az épületek, műtárgyak graffiti elleni védelmére a leghatásosabb az anti-graffiti termékünk, melyet akár 16-szor le lehet mosni..….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Sipos Judit
(MÁV Pályaműködtetési Zrt.)
Nyugati pályaudvar örökségvédelmi felújítása beruházó szemszögéből
Az 1874–1877 között épült pályaudvar az építésének idején az Osztrák – Magyar Monarchia legnagyobb és leglátványosabb vasúti épülete lett. A pályaudvar terveit az osztrák Augus W. De Serres építész készítette, csarnokáthidaló vasszerkezetét a párizsi Gustave Eiffel francia mérnök tervezőirodájában dolgozó Seyring Theofil tervezte. A pályaudvar csarnokának Polonceau-vasszerkezete az építés idejében technikai bravúrnak számított.
A pályaudvar, mely 1891-ben kapta meg a Nyugati nevet, a jelenlegit megelőző nagy volumenű felújításon 1977-1978 között esett át, melyet a MÁV saját létszámmal végeztetett el. A 70-es évek vége óta eltelt több mint négy évtizedben, csupán kisebb átalakításokat és karbantartásokat végeztek az épületen. A historizáló stílusban épült fejpályaudvart, kiemelkedő építészeti értékei miatt, a legmagasabb védettségi kategóriájú műemlékké nyilvánították.
A 2020 májusában kezdődő, Magyar Építő Zrt. kivitelezésében megvalósított felújítás már nagyon időszerű volt, ugyanis az épület állapota rohamos pusztulásnak indult.
A teljes épületen tízezer négyzetméternél több fémlemezfedés újult meg, több ezer négyzetméter üvegezés került cserélésre mai korszerű, és időtállóbb anyagok használatával. Fontos megemlíteni, az épületen végzett díszműbádogos szakma munkáját is, melynek eredményeként több száz darab és több száz méter díszműbádogos dísz került fel megújultan az épületre, melyek korhű technológiával készültek, elősegítve az eredeti állapot helyreállítását..….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Pleiveisz Róbert
(Ceramic Isolation Systems Kft.)
A műemlékvédelem új dimenziója: Nedvesség elleni védelem és hőszigetelés egyetlen lépésben.
- I. Bevezetés: A műemlékek energetikai paradoxona
A probléma: A műemlékvédelem és az energetikai korszerűsítés gyakran ütközik egymással. A történeti homlokzatoknál a hagyományos EPS rendszerek sokszor nem alkalmazhatók.
Kockázatok hagyományos szigetelésnél: Párazárás, a harmatpont eltolódása, nedvesedés és penészesedés.
A megoldás: Egy páraáteresztő, intelligens, vékonyrétegű rendszer, amely a Cemix és a GEX együttműködésével a nedvességkezelést, a hővédelmet és a restaurátori formaképzést egyetlen rendszerben oldja meg.
- II. A fundamentum: Falak „méregtelenítése” (Cemix)
A diagnózis: A felújítás az alapoknál kezdődik. Nedves, sóterhelt falra nem építhető tartós hőszigetelés.
A károsítók: A kapilláris nedvesség, valamint a szulfátok, kloridok és nitrátok. A sókristályosodás nagy feszítőerővel roncsolja a vakolatot.
A technológiai válasz (Cemix Eurosan): Ez a felújító rendszer 40% feletti légpórustartalommal rendelkezik, ami sótároló pórusrendszert alkot.
Eredmény: A magas páraáteresztés (µ < 10) folyamatos falszáradást tesz lehetővé, így stabil, száraz fogadófelületet biztosít a hővédelmi rétegrendnek.
III. Hőtechnikai és esztétikai finomhangolás (Thermoglett)
Funkció: A Thermoglett egy beltéri hőszigetelő és hővédő és formaképző réteg. Akár 8 mm-ig is formázható, így egy anyagban egyesíti a funkciót és a restaurátori esztétikát.
Működési elv: A vákuum-kerámia mikrogömbök visszaverik a hősugárzást.
Épületfizikai előnyök: Melegebb lesz a belső falfelület, ezáltal csökken a páralecsapódás és mérséklődik a penészkockázat.
Komfortérzet: Alacsonyabb fűtési igény mellett is kellemes hőérzetet, jobb komfortot biztosít.- IV. A rendszer zárórétege (GEX Architect)
Az anyag: A GEX Architect nem egy vastag vakolat, hanem egy prémium hőszigetelő bevonat. Páraáteresztő, diffúzióképes szerkezet.
Műemléki hűség: Egy milliméteres „második bőrként” követi a díszített felületet, megőrizve az éleket, részleteket és az ornamentikát. Anyagában színezhető, nincs szükség párazáró fedőfestékre.
Téli hővédelem: Kiemelkedő hőszigetelő képességgel rendelkezik (λ = 0,0023 W/mK).
Nyári hővédelem: Magas, 107,4-es SRI értékének köszönhetően a napsugárzás jelentős részét visszaveri, így csökkenti a nyári túlmelegedést és a hűtési igényt.
V. Összegzés: A gazdasági mérleg
Hatékonyság: Ez egy összehangolt megoldás, amely egy építési fázisban valósul meg. Együttesen biztosít nedvességkezelést, komfortjavítást és hővédelmet.
Megtakarítás: Jelentős fűtési és nyári hűtési költségcsökkentési potenciállal bír, ezen belül 30-40%-os fűtési energiamegtakarítást eredményezhet.
Konklúzió: Műemlékvédelem és fenntarthatóság kompromisszum nélkül..….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Gyarmati Péter
(CEMIX Hungary Kft.)
MŰKŐ ÉS TERRAZZO ALKALMAZÁSA A MŰEMLÉKI FELÚJÍTÁSBAN
Hagyományos megjelenés korszerű anyagtechnológiával
A műemléki épületek felújítása során alkalmazott padló- és műkőfelületekkel szemben egyszerre jelenik meg az esztétikai hitelesség, a tartósság és a korszerű használhatóság iránti igény. A történeti szerkezetek megjelenése sok esetben nem reprodukálható változtatás nélkül a mai igénybevételi és üzemeltetési körülmények között. A cikk bemutatja a hagyományos műkő- és terrazzo felületek történeti alkalmazását, majd ismerteti a korszerű, gyárilag előkevert műkő rendszerek – különösen a Cemix Castone termékcsalád – előnyeit műemléki környezetben. Kitér a fejlesztés alatt álló terrazzo rendszer anyagtulajdonságaira, valamint azokra az érvekre, amelyek a modern anyagok alkalmazását műemlékvédelmi engedélyezési eljárások során is megalapozzák. .….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Bánáti Bodó
(Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft.)
Drechsler Palota, W Budapest
A főleg Balettintézetként ismert MÁV Nyugdíjintézetének épülete Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült 1883-85 között.
Ezt követő változatos és érdekes történetének legújabb mérföldköveként a Bánáti + Hartvig Építésziroda csapata dolgozta ki a W Hotel 2023-as beköltözéséhez szükséges rekonstrukciós terveket, melynek során rengeteg ihletet merítettünk Lechner innovatív, kísérletező építészetéből, és ültettük azt át a 21. századba.
Anyagok, formák, és tervezési eszköztár terén is igyekeztünk a ház nívójának megfelelni, így létrehozva azt a műszaki és építészeti tartalmat, ami szükséges volt a ház új komfortszintjének maradéktalan kiszolgálásához.
Az innovatív, előremutató design módszerek átfogó alkalmazása elenged-hetetlen volt ehhez, így készültek a belső udvari hotel lobby feletti kétszer görbült nyeregfelületű üvegtető, a bejárati előtető, és a tetőtéri szobák bevilágító ablakai is..….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Beöthy Mária
(MÉK, Műemléki tagozat)
A hiány esztétikája, torzóként megmaradt emlékeink sorsa
A különböző korokból ránk maradt torzók új esztétikát képesek hordozni, hiányaikkal felhívják a befogadó figyelmét a múlandóságra, de az időtlenségre is.
A hiányzó anyag a múlt és a jelen kölcsönhatására utal, felélesztve az emlékezetet.
A befogadó – képzeletében kiegészítve – újra értelmezi az alkotást.
Az előadás célja a torzók esztétikai hatásának bemutatása a tér és az idő kontextusában példákon keresztül a szobrászatban, falképfestészetben, épített örökségünkben.
Állandó kérdés a romként megmaradt, vagy elpusztult építmény további sorsa:
– konzerváljuk „torzóként” romállapotában megőrizve,
– rekonstruáljuk részben vagy egészben a rendelkezésre álló, eredeti dokumentumok alapján,
– vagy az aktuális igények szerint „kortárs” eszközökkel kiegészítve alakítsuk át újra hasznosítva?
A rekonstrukció problematikája különösen összetett, inkább társadalmi, ideológiai, mint tudományos vagy szakmai igény. Minden rekonstrukció kortárs alkotás is egyben, a „régi és az új” megkülönböztetésének igénye viszont további elméleti és gyakorlati kérdéseket ébreszt.
Az előadás a felvetett témakörökre keresi a hitelesnek tekinthető válaszokat...….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Méhes György
(Méhes Utószig Kft.)
Falszerkezetben kristályosodó vízzáró rendszerek
Az ásványi só alapú vízzáró rendszerek kulcsszerepet játszanak hazánk és Európa műemléki épületeinek rekonstrukciójában. Ezt a technológiát 1978 óta használjuk hazánkban. Több ezer négyzetméter felület vízzáráson vagyunk túl Magyarországon. Az ásványi só alapú vízzáró rendszerek legkiemelkedőbb tulajdonsága a negatív oldali, akár 1,5 bar hidrosztatikus nyomást is képes elviselni, mert nem kéreg bevonatként funkcionál, hanem a falazat szerkezetét alakítja át vízzáróvá. Záró felületként, sok esetben a lélegző vakolat elengedhetetlen réteg.
Alkalmazási területei a „salétrommal” károsodott felületek kezelése, a falkeresztmetszeti vízszigetelések utáni vízzárás, a pince falak belső oldalának vízállóvá alakítása, beton műtárgyak utólagos vízszigetelése, és még számos területen alkalmazható, műemlékek és lakóépületek esetében is. ..….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Bakos Ferenc
(Murexin Kft.)
Műemlék épületek parketta felületeinek felújítása komplex rendszerben
A Murexin komplex melegburkolati rendszereket kínál a műemlék épületek felújításához. Anyagaink segítségével visszaállítható a régi épületek teljes pompája, parketták, intarziás parketták, lépcsők, nagy légterű belső terek esetén is. Fontos azonban nem csak a parketták eredeti lakkozásához hasonló felületek kialakítása, hanem a parketta alatti teljes rétegrend kialakítása modern, mai eszközök és anyagok felhasználásával: alapfelület előkészítő anyagok, aljzatkiegyenlítők, parkettaragasztók, lakkok. Az előadás során referencia projektek bemutatásával, konkrét megoldásokkal és rendszerekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők..….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Dr. Bukovics Ádám
(Széchenyi István Egyetem)
Komplex tartószerkezeti vizsgálatok és műemlékvédelem:
Kritikus állapotú történeti épületek diagnosztikája és tanulságai
Budapest történeti épületállományának egy része – különösen a XIX. század második felében épült pesti bérházak szövete – mára olyan kritikus állagromlási fázisba jutott, ahol a tartószerkezeti diagnosztika a hiteles műemléki helyreállítás és a biztonságos használat nélkülözhetetlen szakmai alapja. Az előadás öt budapesti, belvárosi lakóépület komplex vizsgálati tapasztalatait ismerteti, bemutatva a diagnosztikai feltárások komplexitását és a súlyosan károsodott szerkezetek szakszerű helyreállításának műszaki szempontjait.
A vizsgálatok egyik legfontosabb módszertani tanulsága a diagnosztikai hibriditás. A történeti épületeknél a puszta szemrevételezés gyakran félrevezető: a látható felületek mögött az épület élettörténete során bekövetkezett, sokszor dokumentálatlan és szakszerűtlen beavatkozások rétegei húzódnak meg. Az esettanulmányok rávilágítanak, hogy egyetlen födémszinten belül is megjelenhetnek egymástól radikálisan eltérő technológiák – a csapos gerendafödémtől a poroszsüveg boltozaton át a korai vasbeton szerkezetekig. E szerkezeti heterogenitás miatt a hiteles diagnózis nem alapozható egyetlen pontszerű mintavételre: a levéltári kutatások iránymutatása mellett elengedhetetlen a több helyszínen elvégzett, szisztematikus feltárássorozat, amely képes azonosítani a szerkezeti típusok közötti váratlan váltásokat, és megakadályozza a lokális eredményekből levont téves általánosításokat.
A kritikus állapotú szerkezetek vizsgálata során az elemzés feltárja az agresszív környezeti hatások és a rendeltetésmódosítások okozta gyorsított állagromlási folyamatokat. A feltárt károsodások szakszerű kiértékelése és a kényszerű beavatkozási stratégiák megválasztása kiemelt mérnöki felelősség: az optimális műszaki megoldásnak a történeti értékek megőrzése és a strukturális biztonság gyakran ellentétes követelményrendszere között kell egyensúlyt teremtenie.
A bemutatott vizsgálatok rávilágítanak, hogy a hiteles műemlékvédelem és a fenntartható épületrehabilitáció alapfeltétele a levéltári kutatások és a modern diagnosztika szinergiáján alapuló komplex mérnöki munka, amely a rejtett kockázatok feltárásával és a bizonytalanságok minimalizálásával biztosítja a történeti szerkezetek hosszú távú megőrizhetőségét. .….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Taraczky Dániel
(art1st design studio Kft.)
A Citadella felújítása
A műemlékvédelem velencei chartán alapuló általánosan elfogadott alapelve a történelmi determináció: minden egyes beavatkozás, ami a műemlékkel megtörtént – legyen az szándékos (átalakítás, átépítés, kiegészítés) vagy nem szándékos (háborús sérülés, földrengés, tűzvész) eredeti formájában megőrzendő.
Milyen szabadságfoka marad bármely nemzetnek a saját történelmének interpretációjára?
Az egyik extrémitás: ha valamit egy második világháborús bomba megsemmisített, akkor az örök időkre megsemmisített maradjon?
A másik extrémitás: ha egy elnyomó, megszálló hatalom, egy, az adott város lakóinak megfélemlítésére és életüknek megsemmisítésére emelt katonai erődöt az adott város lakóinak örök időkre meg kell tartaniuk, mementóként a megszállásra és saját maguk megaláztatására? .….továbbiak az előadáson, illetve az – E-Kiadványban.
Támogatóink
2026 évi konferencia támogatói, kapcsolódó kiállítói
Archívum
Az
Épületeink és Műemlékeink 2026
konferencia ONLINE kiadványfüzetét
olvashatja a jobboldali
képre kattintva,
melyben megtalálja
a programot,
az előadások összefoglalóit,
a támogató cégek cégismertetőit.
Az
Épületeink és Műemlékeink 2022
konferencia kiadványfüzetét
olvashatja a baloldali
képre kattintva,
melyben megtalálja
a programot,
az előadások összefoglalóit,
a támogató cégek cégismertetőit.
Az
Épületeink és Műemlékeink 2021
konferencia kiadványfüzetét
olvashatja a jobboldali
képre kattintva,
melyben megtalálja
a programot,
az előadások összefoglalóit,
a támogató cégek cégismertetőit.
