Járatosak vagytok a számok világában?
Igen, nagyon is?
Gondoltam.
Fel tudnátok sorolni a kerek számokat?
Nem mindet?
Pedig egyszerű. Kerek számok azok, amelyek leírva részben vagy egészében körívet tartalmaznak. Tehát, ezek szerint kerek számok: 0,2,3,5,6,8,9. A többi nem kerek, hanem hegyes szám. Az 1-es, a 4-es, és a 7-es, olyan hegyes számok, hogy szinte szúrnak.
Eme legújabb tudásunk szerint kerek szám-e a 35? De mennyire, hogy kerek! És minő csodás egybeesés, éppen idén kereken 35 éves a Geotechnikai Konferencia. Éljen, éljen!
Bizony, 35 éve kezdte Szalay Laci. Hiába mondtuk neki, hogy ne vágja ilyen nagy fába a fejét, van rendes szakmája, megélne abból. Geotechnikai Konferencia? Ugyan már, nem lesz abból semmi, legyintettünk rá. De ő hajthatatlan volt. Aztán tessék, kinek lett igaza? Na jó, most az egyszer neki lett igaza.
Pedig hát, minek a geotechnikusok foglalkozását ünnepelni? Oly hálátlan foglalkozás. Hiszen a munkájuk eredménye a föld alatt van, senki sem látja. Bezzeg más építőipari szakmák, kiknek munkája mindig szemünk elé tolul… Ott vannak például az ácsok… A geotechnikusokról népdal soha nem született. Még csak egy keresztrímes népies műdal sem. Bezzeg az ácsokról!  Lássunk csak egy példát:
„Falu végén faragnak az ácsok,
idehallik a kopácsolások,
eredj lányom kérdezd meg az ácsot,
ád-e csókér egy kötény forgácsot?”
Vagyis, az anya a falu szélére megálmodott új lakópark építésénél keletkező hanghatásokból arra következtet, hogy ott már a tetőt ácsolják. Fahulladékból származó tüzelőanyagot szeretne, de nem ismeri a jelenleg érvényes árakat. Ám nem is ő indul útnak, mert kicsit már szaggat a térde, ezért inkább a versenyképes 18-29 éves korosztályba sorolható leányát biztatja, derítse ki a végfelhasználói árat. Az biztos, hogy az ácsok SZÉP-kártyát nem fogadnak el, átutalni nem tud nekik, mert a bankszámlája üres, érdeklődjön az ifjú hölgy, megoldható-e okosba, készpénzforgalom mellőzésével, természetben egyenlítenék ki a másodlagos felhasználású biotermék árát, ha nekik megfelel a csókkal való ellentételezés. A kért tüzelőanyag mértékegységeként a kötényt jelöli meg, a könnyebb adagolás és szállíthatóság érdekében. Az „egy kötény forgács” népi ihletésű mértékegység, az erdei köbméter valahányad része, pontosan nem lehet meghatározni, mert tájegységenként változó, meg aztán köténye válogatja. A bátor anya titokban azt is reméli, hogy a lány közelről láthat izmos, meztelen felsőtestű férfiakat. Meg ácsceruzát. Meg marokszerszámot. Meg fűrészelést. Ha a sors úgy hozza, ennek a vizuális élménynek később még hasznát veheti. Amint a lány kalandos útjáról visszatér, anyjához hasonlóan, dalban mondja el:
„Édesanyám huncutok az ácsok,
méregdrágán adják a forgácsot,
kilenc csókot adtam neki érte,
a tizediket ráadásul kérte.”
 A diadalittas leány beszámolójában az első benyomásából ítélkezik, nem ismervén a szakma rejtelmeit, egyenesen huncutoknak nevezi a szóban forgó mestereket. Legyünk őszinték: az építőiparban ki nem az? Láttam én már huncut burkolót is… Villanyszerelőben is akad huncut… A huncut gázszerelőről meg csak annyit… Csak ennyit. A fakereskedelemben járatlan leány egy hevenyészett árösszevetésben a felkínált faforgácsot méregdrágának tartja. Fiatal kora ellenére meglehetősen jó az arányérzéke. Régen úgy volt, hogy a méreg nagyon drága volt, ahhoz képest minden más olcsónak számított. Most meg úgy van, hogy a méreg nagyon drága, ahhoz képest minden más ugyancsak nagyon drága. Azt viszont immár tényként kell elfogadni, hogy a leány, megbízását jócskán túlteljesítve, nem csak hogy megtudta a feltűnően magas árat, de egyből vásárolt is, holott ez utóbbira konkrét megbízatása nem volt. Mint láthatjuk, elbeszélésében az ácsokra nézvést a többes szám harmadik személyből átvált egyes szám harmadik személyre. Vagyis, (figyeljünk jól!) a csekély mennyiségű tüzelőanyagért EGY legénynek adott kilenc+egy csókot. Akkoriban az ácsok még nem adtak áfás számlát, hanem a jókedvvel, bőséggel kikalkulált alapárra rádobtak nagyjából 10% szervizdíjat, ez volt a ráadás. Egy tetőn rendszerint három ács dolgozik. Jól ismerjük az ácslegények érdeklődési körét, 100% biztonsággal kijelenthetjük, amikor a másik kettő meglátta a fizetőeszközt, azonnal beszálltak ők is a forgácsbizniszbe, tömték a kötényt lankadatlanul, s persze legombolták a csajról az ellenértéket. Evezzünk csak kicsit a számok bűvös tengerére, azt látjuk, hogy az áruba bocsátott forgács aznapi forgalmi értéke a következőképpen írható le:3×9+3×1=30 csók. Ebben az esetben a csókot darabra mérik, nagyon helyesen. Ha ugyanis a percalapú elszámolást választanák, az negatívan befolyásolná a felhasználói élményt, hiszen a mondott tevékenység során a csókváltás résztvevőinek állandóan az órát kellene lesniük, ráadásul csukott szemmel. Ilyen és ehhez hasonló, azonnali fizetési kötelezettséggel járó vásárlás esetén mindenképpen előnyben részesítendő a darabbérben való elszámolás. Későbbi viták elkerülése végett legjobb, ha a számszerű teljesítést a leány a legény ujjain számolja. (Egy sorozatban maximum 10 darab lehet. Ha bármely okból 11 jön ki, akkor a számolást haladéktalanul újra kell kezdeni.) De újraszámolás esetén szigorú szabály, hogy ilyenkor a legény mindkét kezét a lány vállán nyugtatja. Mondom, a vállán. Mondom, nyugtatja. Tehát, az ismert népdalban megadott adatok alapján a szöveges példa megoldása ez: Egy kötény össztérfogatú, laza szerkezetű, gyenge fűtőértékű faforgácsért a leány mindösszesen 30 csókot adott. Ez bizony sok.
Ennyiért már brikettet is vehetett volna, házhozszállítással együtt.
T. Geotechnikus Kollégák! Remélem, belátjátok, hogy szakirány választásakor nem a legjobb döntést hoztátok. Javaslom, nyergeljetek át másik szakmára, ha még nem késő! Legyetek például ácsok, láthatjátok, a geotechnikusokkal szemben mennyi előnye van.
Na de. Ha jövőre ugyanennyien lesztek a Geotechnikai Konferencián, akkor elismerem, hogy gondolatom magjai nem termékeny földre hullottak, hanem kettős vasalású térbetonra.
Persze, kicsit azért megértem a Geotechnikai Konferenciához való vonzódásotokat. Hiszen jövőre lesz a 36.
Az is kerek szám.